A költözés - Az elsö kör

Kissé megkésve bár, de fogyva nem ... A mellékelt képeket látható néhány pillanata a költözködésnek. Nyilván nem nagyon volt időm fotózkodni, pedig így visszatekintve jó lett volna :).

ingóságaink a lift előtt még Csepelen, éjjel 1 körül...

Amiért fontosnak tartottam megírni ezt a posztot, az az hogy egy többszörös költözést sikerült lebonyolítanunk egy hétvége alatt. Két helyszínről két helyszínre költöztünk, úgy hogy egyik sem a saját, mindegyik átmeneti, meg megyünk onnan tovább... nem volt egyszerű, nem volt könnyű de meg vagyunk vele ... aztán lassan megint jön egy költözés :S arrrgghh...

Volt némi előzmény is, de valahol a közepébe vágva fogom leírni, hogy hogyan is zajlott a mi (én) kis költözésünk svédiába. Van pár dolog, amit érdemes tudni előzményként, és körülményként, ami mind - mind durván bonyolította a helyzetet. Tudom sokan költöztetek már, többen országot is váltottatok már, és mindenki tudja milyen "móka, kacagás, s vidámság" egy költözés.

kifelé kacsintgatnak az ingóságok :)

A költözéstől, kintéléstől, egy-két egyéb tényezőtől lett egy új mottóm; " ha könnyű lenne mindenki ezt csinálná", és valóban kezdem ezt átélni is. Tehát az előzmények, körülmények... vagyis az életem - életünk - a költözést megelőzően... (meg közben meg akármikor :D)

Kedves párommal Ágival éltük kis életünk Csepelen, a saját közös (al)bérletünkben, midőn arra az elhatározásra jutottunk, hogy akkor lépjünk egy nagyot, lássunk világot, stb, stb stb, a lényeg, hogy biza költözzünk. Mármint ki. Ki külföldre. Ki Svédországba, első körben anyukámhoz, aki már 8 éve kint él, és ő mindenben támogat (egen ez nem kicsit megkönnyíti, vagy inkább mássá teszi a helyzetünket) minket.

a hírhedt budakeszi-i garázs - még tele

Szóval... tavaly nyáron egy hosszabb svéd nyaralás után kezdett bennünk kialakulni a kép, hogy csak ki kéne költözni. Ennek érdekében hozzávetőlegesen októbertől elkezdtünk svéd nyelvórákat venni (ezúton is köszönöm, a türelmet, a kitartást, mindent; tanárunknak Harrach Ágnesnek), sajna csak heti egy alkalommal, de így is nagyon komoly alapot adott a nyelvtudáshoz/költözéshez/további nyelvtanuláshoz. És így teltek a hónapok... Elkezdtük felszámolni a szétszórt életünket. Főleg az enyémet. Volt egy garázs Budakeszin, ott voltak az ingóságaim. Majdnem mind. Ugyanis a budajenői házunkat eladtuk, valamikor február környékén. Onnan ki kellett költözni. Áginak ott nem volt sok cucca, de nekem még igen. Meg apumnak. Február legvégén március elején költöztettem apumat, Gyúróra. Kaptunk kölcsön egy furgont és azzal vittük le a bútorait, a könyveinek egy töredékét, meg minden cuccát. Apum olyasfajta, hogy amikor költözik, akkor a cuccainak egy jelentős részét kihajítja a kukába. Vagy én viszem el, és csomó mindenre nincs szívem azt mondani, hogy dobjuk ki persze, hiszen érték, pótolhatatlan, fontos emlék, akármi.

ilyen volt...

Na mindegy szóval az én cuccaim márciusban átkerültek Budakeszire egy garázsba, avagy Csepelre, az akkori albérletünkbe. Közben még valamikor januárban kiderült, hogy egy magyar ismerős megy ki egy furgonnal Svédországba (ráadásul pont oda ahová mi is terveztük a költözést; Vänersborgba), mert ő meg költözteti haza a cuccait, mert hazaköltözik családi okok miatt. Felvettem vele a kapcsolatot - elég jó kis magyar hálózat él itt kint - és megbeszéltük, hogy mi merre hány óra. Vagyis hogy ő mikor szándékozik menni, mennyi cucc fér be hozzá, és kb mennyibe fog ez kerülni. Elkezdődött a készülődés, felmondtuk az albérletet, májussal - vagyis májusban még ott laktunk, de júniusban már nem... Április vége felé én kiugrottam Svédországba fogadni a cuccainkat, meg összerakni az ágyunkat - na egen azt kiküldtük, áprilisban. Igen, jól látszik, hogy nem az ágyunkon aludtunk addig, amíg nem jöttünk mi is ki az ágy után :) ... Addig aludtunk a kanapén, aztán szereztünk egy szivacsot. Vagyis kaptunk egyet kölcsönbe :). Köszi még egyszer!! :)
Szóval ágyunk, meg téli ruhák, meg kint fog kelleni, itthon már nem kellő cuccokat kiküldtük Svédországba, míg a többi dolgunkat elkezdtük átválogatni, kiszelektálni, kidobálni, leválogatni, stb.

... éés ilyen lett :)

Kaptunk a költözős hétvégére kölcsön egy furgont - vahh anélkül lehetetlen lett volna, meg én a a lehetőséget, hogy a cuccaimat le költöztessem Dunaszentgyörgyre Ágiékhoz - ezúton is köszönöm! :)

Szóval május vége felé fogtuk magunkat és Csepelről meg Budakesziről leszállítottuk kettőnk életét Dunaszentgyörgyre. Meg egy ismerős kecójába még Budapesten átvittük azt, ami még kijön velünk repülőn, meg ami még kell itthon pár hétre, de befér a kocsiba...
Valamikor pénteken kezdtük - már két héttel korábban elkezdtünk dobozolni - a pakolást, éjjel 1re lettünk meg a lakásból kihurcolkodással és kb hajnal 2kor indultunk meg Szentgyörgy felé. Hajnal 3as érkezés, ájulás, reggel 8kor családi segítséggel furgon kipakolás, majd tipli vissza csepelre, ahol lehordtuk a furgonba a Budapesten maradó nagyon kevés cókmókunkat, meg Ági megkezdhette a lakás átadási-kitakarítását... Én addig az erősítéssel a hónomalatt (köszi Arnold, köszi Norbi!!) elrobogtunk lepakolni a maradós cuccunkat, aztán onnan tovább a garázshoz... Ebéd, aztán pakolás, logisztikázás, mókolás. A képek segítenek :).

kényelmesen bemegy az ember és kifotóz :D

Utána vissza Csepelre Ágiért, aki közben megcsinálta a lakásátadást, majd rombolás le (megint :)) Dunaszentgyörgyre... és persze nem itt ért véget a történet, mert szombat délután/este szülinapi buliba voltunk hivatalosak :) Ó igen. Kis késéssel, de odaértünk. :D Nem kicsit örültek nekünk, aminek meg mi örültünk, és a legnehezebb részén már túl voltunk. A csepeli bérlemény már lerendezve, kulcsok átadva, a budakeszi-i garázs kipakolva, kisöprögetve. Vasárnap reggel egy családi, össznépi furgon kipakolás (megint). Amennyire tudtuk elrendeztük a cuccaink - cuccaim. Utána már csak Bicskére kellett visszavinni a furgont, visszacserélni a kisautónkra... :)

éss mint a legtöbb történetnek ennek is lesz egy folytatása :)